Partners in Learning Magyarországi Fórum – 2015

A projekt rövid bemutatása:

Kitűzött célok: hazánk történelmével való ismerkedés, környezetvédelmi attitűdök kifejlesztése, valamint az informatikai eszközök változatos használata. Művészeti osztályt tanítunk, epochális keretek között. A témát az előző (ma már 7.-es) osztályunkkal való sikeres feldolgozáson felbuzdulva tovább fejlesztjük, IKT-eszközök széleskörű használatát is bevonva. Tanítványaink harmadik osztályosak, tehát 8-9 évesek, ezért a programot az ő informatikai tudásukra alapoztuk, de munkánkba bevonjuk a már 7.-es (13-14 éves) művészeti osztályos volt tanítványainkat is. A magyar irodalom (olvasás) tananyaghoz kapcsolódóan választottuk a témát. A csodaszarvas legendájától a magyarok Kárpát-medencében való letelepedéséig tartó időszakot foglalja magában. A feladatokat úgy próbáljuk összeállítani, hogy a gyerekek szembesüljenek a mai kor problémáival is, a fejlődés előnyeivel és hátrányaival. Kiemelten foglalkozunk a környezetszennyezéssel. Az órákon interaktív játékokat játszunk, valamint feldolgozzuk az otthoni online gyűjtőmunkákat. A „nagyok” az internetről letöltött rajzoló programmal megtervezik az epocha záró előadásunk díszleteit, majd az előadást felveszik digitális kamerával.

Gyűjtőmunka:

  • Jurta és lakás: keress bútorokat, melyekkel be lehetne rendezni egy honfoglalás kori jurtát, és olyanokat is, melyekkel egy mai lakást!
  • Öltözék: keress honfoglalás kori divatnak megfelelő ruhákat, anyagokat az interneten!
  • Tárgyak és eszközök: gyűjts képeket olyan tárgyakról, melyeket őseink a honfoglalás idején használhattak!
  • Ételek: keress alapanyagokat egy honfoglalás kori étel elkészítéséhez, valamint képeket olyan ételekről, melyeket már akkor is elkészíthettek!
  • Játékok: vajon mivel játszottak akkoriban a gyerekek? Ötleteket várunk!
  • Szemét: és vajon milyen hulladékok keletkeztek a hétköznapjaik során? Gyűjts szemetet! 🙂

Képek a gyűjtőmunka folyamatáról:

Régi kor és a jelenkor összehasonlítása:

Elképzeltük, milyen lehetett a Hárs-hegy, a János-hegy, az Ördögárok és a Rózsadomb réges-régen:

A jurtakészítés lépései:

Eszter gyűjtése Pannónia elfoglalásáról és a kalandozásokról: Eszter_honfoglalas.pdf.

Feladatok:

Képek az órai munkákról:

Játékok:

  • Hunor és Magor üldözőbe vették a csodaszarvast. Az alábbi két játékkal te is részt vehetsz egy virtuális vadászaton:

Az előadás:

  • Jelmeztervek:

A filmforgatás ideje alatt érdekes képet mutatott szünetekben a régi jelmezekben, ám mai játékokkal játszó diákság 🙂

  • Díszlettervek:

    Csóka Marci díszletterve

Volt tanítványaink informatika órán díszlet- és jelmezterveket rajzoltak:

Valamint animációkat is készítettek:

 

    • Motívumok:
    • Közös rajzok:
      életfa: rajzoljátok meg együtt, szerintetek milyen egy igazi életfa!
      Kata életfája:
      kata_eletfacsodaszarvas: rajzoljatok együtt egy csodaszarvast!
    • Előadás
      – képek a próbákról:

Videók:

Zenék és hangok:

  • Sygyt – Lament of the Igil (mp3)
  • Tuvan – Internationale (mp3)
  • Kattints a képre és hallgasd meg a farkas hangját!
    farkas
  • Kattints a képre és hallgasd meg a szarvas hangját!

Környezetvédelem:

Tüske Csilla (7. osztály) Power Point bemutatója: Kornyezetvedelem.ppt

Dorka megmutatja, mi is tehetünk valamit a környezetünkért:

Vízvizsgálat:

“Így festene a Föld, ha óceánjaitól és tengereitől megfosztanák. Ilyen lehet majd bolygónk 4-5 milliárd év múlva, amikor a vörös óriássá felfúvódó Nap elpárologtatja a tengerek vizét és a légkört is elfújja.
A számítógépes grafika legérdekesebb része a kis kék gömb, amely a Földről képzeletben eltávolított összes vízmennyiséget tartalmazza. Az ábra jól szemlélteti, hogy a Földnek csak kis részét teszi ki a vízburok, noha a felszínének 71%-át beborítja.” (Forrás: www.origo.hu)

Éghajlatváltozáshttp://energiaklub.hu/dl/interaktiv/eghajlatvaltozas.swf

Kapcsolódó cikkek:

Honfoglalás virtuálisan és a valóságban

5 thoughts on “Honfoglalás virtuálisan és a valóságban

  • 2012. október 24. szerda at 19:30
    Permalink

    Áldos – hosszú levű, áldozati étel
    Üstöny – rövid levű, áldozati étel
    Csücsür – tésztába töltött, darált alapanyag (pl. húsos derelye)
    Sütény – sült hús
    Baligány – párolt vagy sült hal
    Zöldelény – zöldség
    Nyárád – ízesített zöldség lé
    Gyurány – tészta
    Gyöket – fűszerkeverék
    Tökörke – cukkini
    Vízi búza – rizs
    Keverény – zöldség- vagy gyümölcsszirup, lekvár
    Monyád – galuska

  • 2012. október 24. szerda at 20:02
    Permalink

    Az ing, “ümög”, már ekkor megtalálható a magyar viseletben, és már ekkor feltûnik a hosszú,
    bõ ujj, a magyar lobogós ingujj elõképe. Akkor még az ingen sem elöl, sem hátul nincs nyílás,
    csak a fej átbujtatásával lehet fölvenni. A zubbony is fellelhetõ a magyar visleetben, az inghez
    hasonló formájú, de ujjatlan, és míg az ing fehér vászonból van, addig a zubbony festett
    vászon, vagy színes könnyû szövet.
    A szkitha korból ismert övön kívül mostmár csatokta és kapcsokat, gombokat is használtak
    õseink. Az övrõl csüngött bal felõl a kard, ez alatt az íjtartó, jobb felõl pedig a nyílvesszõtartó
    tegez. A korabeli szobrokon más is lóg az övön, ezek közül egyértelmûen felismerhetõ a fésû.
    Bizonyára ott lógott az acél és kova, melyet még az elhunyt sírjába is beletettek. Az öv
    keskeny szíjból állt, melyet csattal, vagy bronz kapoccsal fogtak össze, valamint kerek
    gombokkal volt díszítve.

  • 2012. október 25. csütörtök at 07:01
    Permalink

    ŐSEINK JÁTÉKAI

    A játék a művészetek rokona. A játéknak is vannak ősinek mondható megnyilatkozásai és vannak a műveltség magas fokán álló játékok. Az ősi “természeti” népek és a gyermekek lelkivilága igen közel áll egymáshoz. Az egyén a maga fejlődése során bizonyos mértékig megismétli az emberiség sok ezer éves útját. A gyermek játéka az emberi lélek mélységéből fakad, az ősi ösztönök természetes megnyilvánulása. A játéktevékenységet a természet parancsolja, hiszen mialatt a gyermek játszik, abban nemcsak kedvét leli, hanem számára testi-szellemi fejlődést is jelent. Mivel a játék indítéka minden gyermekben ugyanaz, az egyes népek játékai között sok a hasonlóság, de ezen túl a játékok és játékszerek vizsgálata során sajátos népi-nemzeti elemekkel és sajátosságokkal is találkozhatunk, amelyek elkülönítik egymástól az egyes korok és egyes népek játékait. A játékszerek anyagát a földrajzi környezet határozza meg; a játék-tevékenységben uralkodó utánzási hajlam pedig kielégíthetetlen szomjúsággal szívja föl és foglalja játékba az illető nép történeti sorsa alatt kialakult tárgyi világának és szellemi hagyományainak elemeit. Ahogyan a magyar gyermek mai játéka a magyar föld állat- és növényvilágát, természeti jelenségeit, a magyar nép foglalkozásának tárgyait, műveleteit tükrözi, úgy megcsillannak benne a magyar nép hiedelmeinek töredékei, emlékei, népköltészeti és népi táncainak régi elemei és nyelvünk ősi maradványai. Lázár Katalin az 1990-es években több, mint háromszáz sajátosan magyar játékot tudott összegyűjteni, ami azt jelenti, hogy a magyar játékkincs mennyisége és színessége a világon egyedülálló. Hogy megmaradtak ősi és régi népi játékaink, annak egyik oka, hogy több, mint a fele dallamos, illetve ritmikus, egyedülállóan magyar. Mivel a gyermekeket játékaiban nem zavarja a játékok érthetetlen szövege, azért azokban sokszor torzult formában, de ősi – főleg ősvallásos – szövegek őrződtek meg. Amikor ősvallásunkat a kereszténység felvételekor tudatosan kiirtották, a gyermekeknek senki sem tilthatta meg, hogy tovább ne énekeljék a naphívogató “Süss fel Nap”, a gyógyító “Síppal, dobbal nádi hegedűvel”, a rontás ellen védő “Fordítva vettem föl ruhámat, szerencsém lesz” és a túlvilági lényekkel kapcsolatot tartó “hókusz-pókusz”, “abrakadabra” és “csiribí-csiribá” szövegeket. A gyermekek lelkivilága nem változékony. Minden gyermekbe belekódolódtak bizonyos ismeretek és a találékonyság. Ahogyan elmúlt ezer esztendőnk megőrizte népdalainkat, népballadáinkat, ételkultúránkat és hiedelemvilágunkat, úgy a magyar gyermek az adott körülményekhez alkalmazkodott játékkincsét adta át a mának.

    Őseink gyermekjátékai nem maradtak fenn, de a játszás ösztöne benne él a magyar gyermekben. Talán nem véletlen, hogy honfoglalás kori gyermeksírokból – egy-két asztragalust és birka térdkalácsból faragott játékot kivéve nem kerültek elő játékok. A lovas népeknél a gyermek ma is 5 éves koráig “azt csinál, amit akar”, nem “idomítják” őket. Hat éves korukban a fiúk övet kapnak és ettől az időtől kezdve “akár a házasságkötésre is alkalmasak”. A nagyobbacska fiúk birkák és bárányok bekergetésével, nyereggyakorlatokkal, az ostorral és a pányvával való bánás elsajátításával és birkózással készülnek az életre. A fiúgyermek életében fordulópontot jelentett az un. “lovasítás”, amikor ünnepségek keretében általában 5 éves korában megkapta első lovát és elkezdték a gyereket a lóhoz szoktatni. Ettől kezdve a gyerek élete jelentős részét lovon töltötte, gyermekíjakkal onnan célzott egerekre és ürgékre. Aztán gyermekeink korán megtanulták az íjászatot, előbb fűzfaíjat használtak, majd hamarosan valódi íjat kaptak.

    Ősi és egyetemes jellemzője a gyermekeknek, hogy a játékaiban különösképpen vonzódnak az állatokhoz, játékaik között ott találjuk azoknak kicsinyített másait. A magyar gyermek környezete földjének anyagából – porból, homokból, sárból, kavicsból vagy növényi termékekből (nádból, vesszőből, napraforgóból, cirokból) formázza környezete állatait: a lovat, a tehenet, a libát, a farkast és az őzt. Mondókáit is ezekhez idomítja; a bika, a pulyka, a gólya, a fecske és a héja hangját utánozza. Figyeli a sárgarigót, a pacsirtát és a bárányt; játékaiban is ezeket szerepelteti. A magyar fiúcska számára különösen kedves játék-lova, a leánykák pici sulyokkal mosnak, homokból búbos kemencét építenek és abban pogányát, lepényt, kalácsot és fonatost sütnek. A kislányok régen is ugyanúgy homokozhattak, babázhattak, mint a mai gyermekek, de emellett fantáziájuk már korán felizgatta a mennyegző és a házasság. Nem véletlen, hogy gyermekrigmus formájában maradt meg ősvallásunk egyik szép emléke a “Szita, szita péntek, Szerelem csütörtök, Bab (vagy dob) szerda”. Ebből a mondókából ősi a “szita”, a “szerelem” és a “bab” (“dob”). Nem is gondolnak arra a mai magyar gyermekek, hogy az ősi varázslásunk egyik eleme a jelenségek megfordítása volt. Ez a megfordítás a régi szerelmi varázslatok, mennyegzői szokások világába visz minket.

    Az alföldi magyar gyerek vesszőparipát, botlovat készít magának, szilaj nádparipán lovagol és kukoricaszárral, csutkával, náddal és napraforgóval játszik. Ha a gyerek nem jutott “valódi lóhoz”, akkor csontból és fából kifaragott csontcsikóval játszott. A sásból készített játékok között a legnépszerűbb a suhintó volt, a játék lényege, hogy ki tudja messzebbre vagy magasabbra hajítani a vesszővel megserdített sárcsomót. Egyszerű játék volt a sárpuska. Agyagos sárból kedvelték a különböző alakocskák készítését. Társasjátékuk volt a hajítófával való célzás; aki eltalálta a célfát, az lett a “vezér”. Készítettek nemezből szőrlabdát és keményfából elhajítható facöveket. A színes fantáziával megáldott gyermek a növénynek szinte minden részét felhasználta játékja készítéséhez. Az egyes növények neve gyakran a gyermekjátékoknak köszönhetően alakult át és vált az adott táj jellemzőjévé. Így a maszlag neve a gyermekeknél “bariska”, “tüskésdisznó” vagy “malac” lett, a fűzfabarka neve “cicus” vagy “picuska”, a hóvirág “csicsimokává” változott, a keserűlapúból “napernyőfű” és a pipacsból “papvirág” lett. A gyerekek bojtorjánból kis asztalokat, székeket és ágyakat alkottak, mákfejből és napraforgószárból babát, a makkból és a vadgesztenyéből meg megannyi játékfigurát készített. Napraforgó-kalappal karikáztak és a tökön lovagoltak.

    A falusi élet egyes alakjai is fel-feltűnnek bizonyos játékokban, mint a libapásztor és a disznópásztor alakja. A gyermek mondókáit is e tárgyakhoz köti: “Erre csörög a dió, arra meg a mogyoró”, “Itt árulják a szilvát, Ropogtatják a magját”, “Dombon törik a diót, Rajta vissza mogyorót”. A hagyományos játékkincset az együttjátszás alkalmával az egyik generáció a másiktól veszi át. A szöveges játékok átvételénél nem sokat törődnek a szövegek tartalmi jelentésével¸ a tanulást nem a logikus tartalom, hanem a játék hangsorainak puszta csengése, ritmusának lüktetése, a dallam és a mozdulatok sorrendje segíti. A táltos-gyógyítás emléke a “Gólya, gólya, gilice, Mitől véres a lábad? Török gyerek megvágta, Magyar gyerek gyógyítja, Síppal, dobbal, nádihegedűvel”. Amikor a gyerekek ezt játsszák, akkor kezükkel hadonászva, egymást nagy lármával ütögetik. A versike tartalmát egybevetve igen hasonlít a táltosok gyógyításmódjához, mely zajjal járt. Megfigyelhetjük, hogy a gólya lábát elvágták, De ki vágta el? A magyar gyermek? Ez ősi emlékkép, amikor a megölt vagy megsebzett vadállat előtt azt bizonygatják, hogy nem ők a bűnösök. A magyar gyermek e játékában évezredes, ősi soron hagyományokat őriz anélkül, hogy tudna róla.

    A felnőttek is játszottak; őseink ismerték a mindenütt máshol is játszott sakkozás-félét, a kockázást és a juh lábtőcsontjaival, az asztragalos játékot. Az egyik csernyigovi honfoglalás kori sírban 8 üvegből készült sakkfigurát találtak, köztük két királyt is. Több honfoglalás kori sírból került elő játékkocka és játékzseton. Az ilyen jellegű játék “gondatlan időtöltés” volt, mert a felnőttek “játékosan” tanították be a vadászsólymokat és szabad idejükben is játszásszerűen gyakorolták magukat a nyilazásban, a lovak futtatásában és a harc-szerű vetélkedőkben.

  • 2012. november 15. csütörtök at 23:37
    Permalink

    Ősi nevek
    Magyar mágia
    Naptár

    I. Fergeteg Hava (január)

    1. Újév kezdete

    2. Turán

    3. Nimród, Enet férje, Hunor és Magor atyja

    4. Hunor, Tana és Enet fia, mások szerint: Ménrót egyik fia, Magor testvére, ismét mások szerint a bibliai Nimród egyik fia, s Magor testvére. Mint a Hunok igazi nevét, már Kr.e. a III. században kínai források jegyezték.

    5. Enikő, Vörösmarty alkotta név

    6. Magyar, Árpád korban személynévként használt népnevünk.

    7. Attila, Etele eredetileg Aty-le-Atyuska. A német elfogultság, mongol-tatár-török nyelvből “eb” és “ló” szóból eredezteti. Az igazság az, hogy ősidők óta megvolt e név Ázsiában.

    8. Szörény, hun-bolgár eredetű személynevünk, jelentése: kis mormota.

    9 Csöpi

    10. Szörényke

    11. Alpár, Tonuzoba besenyő vezér fia, törökül: hős férfi.

    12. Mizse

    13. Vidor, Atilla egyik követe Krimhildáért

    14. Bódog, Árpád kori személynév

    15. Ugrin, a honfoglaló Csák-nemzetség több tagjának neve.

    16. Bendegúz, a Mundzuk, Mundesuk – jelentése: rege királya – későbbi torzított alakja a mondákban: Atilla atyja.

    17. Edömér, Aba királyunk őse kun főúr Anonymusnál.

    18. Piroska, László király leánya.

    19. Dsingiz

    20. Balambér

    21. Regehű, Árpád fejedelem felesége

    22. Hunorka

    23. Alirán, Irnek neje

    24. Magyarka

    25. Úrkund, Tonuzoba egyik fia, a ma is élő Tomaj nemzetségből.

    26. Aba

    27.Ur-Engur

    28. Zalán (Salán), bolgár fejedelem, kit honfoglaló őseink legyőztek.

    29. Irnek, férfiacska, Etele fia, azonos a monda Csabájával, a Gyula-ház, azaz Árpád-ház őse.

    30. Jászó

    31. Anikó

    II. Jégbontó Hava (február)

    1. Csanád, vezér, I. István hadvezére, Ajtony legyőzője

    2. Emese, Álmos fejedelem anyja, az Árpád-ház ősanyja

    3. Kund (Könd), fejedelem, kazár főméltóság, magyaroknál: vezér, fejedelem, törököknél: becsült, tisztelt.

    4. Lelle

    5. Taksony, Géza fejedelem atyja, Árpád unokája.

    6. Gidula

    7. Izsép

    8. Tarcal, kun vitéz a honfoglalás idején

    9. Abigél

    10. Ügek (Ügyek) névtelen jegyző szerint Álmos apja vagy nagyapja, jelentése: kis király, mások szerint: szent.

    11. Zete

    12. Ara, ragyog

    13. Kadosa (Kadocsa), Anonymusnál Zoárddal együtt Árpád unokatestvérei, Kézainál: hun vezér.

    14. Levente, Árpád fiának hagyományos olvasatú neve.

    15. Karcsa, ölyv, mások szerint: héjja

    16. Marót

    17. Zille

    18 Nemere, népatya, a “Nap mezején” – a másvilágon élő hős.

    19. Farsang

    20. Álmos, Árpád atyja, az Árpád-ház őse.

    21. Réva, Atilla és Buda testvére.

    22. Küne

    23. Gyopár

    24. Solt, régi krónikások szerint Solta, a Zsolt név korábbi alakja.

    25. Gejza, nemes, uralkodó. 950 évvel ezelőtt Gyeücsa változatban élt.

    26. Menyétke

    27. Ákos, gyakori főúri név, az Árpád korban.

    28. Elemér

    III. Kikelet Hava (március)

    1. Acsád, Árpád-kori főúr, kun vezér, “Kis rokon” (Törk. 1255).

    2. Turda-Torda-Tardos, táltos, Anonymusnál Velek ivadéka, Árpád vezér mondai őse, Turdu-Törk-Kagán 581-ben, Törk.”Megmarad”.

    3. Iboly, Ibolya, jász név, Ivola 1357, virágnévből származik.

    4. Hurtuba, besenyő név, Seruzád főasszony hadnagya.

    5. Adorján, Hadrianus, “Hadria városából való férfi”.

    6. Nyestike, a nyest becéző alakja.

    7. Baján, avar fejedelem 565-ben, “bán, vezér”, “gazdag”

    8. Zoltán, Zsolt, Szoltán, Árpád fia Anonymusnál, “Fejedelem”

    9. Csepel, Árpád kun vezér lovászmestere Anonymusnál, “tisztázatlan” Törk.”sötét színű”.

    10. Seruzád, besenyő főasszony

    11. Aladár, Aldarík, Atilla fia, németben: ősuralkodó, Aldar: elöljáró.

    12. Dengizék, Attila fia, “Déliszél” Törk.

    13. Szende, szemecske.

    14. Kökényes, kökénycserjés.

    15. Nemzeti megújhodás ünnepe

    16. Ellák-Ellek-Velek, Attila fia, “első, uralkodó” Törk.

    17. Gyarmat, magyar törzs, “letelepült”.

    18. Kászon, Atilla kürtöse.

    19. Botond, Buzogányos harcos.

    20. Csilla, csillog, csillag

    21. Tavasz ünnepe

    22. Horka, ősmagyar méltóság, Töhötöm fia, Anonymusnál vérbíró.

    23. Lengő 1086

    24. Jutas, Jutocska, Árpád fia, “Ínyencke”.

    25. Gyümölcsoltó Boldogasszony

    26. Iszla

    27. Hajnalka-Hajna

    28. Keve, honfoglaló vezér Anonymusnál, Vörösmarty felújításában: “Kövecske”.

    29. Laborc, “hős párduc” Törk.

    30. Dalamér, Huszton lánya.

    31. Álmos fia, “Árpácska”.

    IV. Szelek Hava (április)

    1. Katul

    2. Ond, honfoglaló vezér Anonymusnál, “öregecske”, tized szülött” Törk.

    3.Gyöngyvirág, virágnév

    4. Pós, besenyő név, “Pali”

    5. Szilamér, Zelemér, “A bálványos vár” c. regényben

    6. Burtáj

    7. Tonuzaba, besenyő vezér, Örkönd apja, “apadisznó”vadkan apa

    8. Ividő, Árpád leánya

    9. Meggyfavirágzás ünnepe

    10. Habílán, Csatár leánya

    11. Torontál, “Kis sólyom” Törk.

    12. Gyula, választott főbíró, vezér Anonymusnál, “káklya, aki vezet” Törk.

    13. Büvellő, Marót leánya, Tündér

    14. Tas, vezér Anonymusnál, “kő vagy jóllakott” Törk.

    15. Askam, Atilla felesége

    16. Ubul, Eubul, görög név

    17. Bíborka, Bíbor, Bíbora

    18. Ilma, Ilona + Vilma

    19. Kocsárd, “vadkökény”, németben: Gotthard

    20. Apor, székely Rabonbán, “apácska”

    21. Ekese-Ekszede, egy kun rokona

    22. Aranyos

    23. Béla, “belső rész”

    24. Sellő, vízi tündér

    25. Keán, Keyan, kagán “Fejedelem” Törk.

    26. Csobánka, “pásztorka” Iráni, “pásztorlány” Törk.

    27. Dancs, “Domokoska”

    28. Bulcsú, Vérbulcsú, Anonymusnál vezér, “vért bocsátó”

    29. Énee, Énet, Marót vezér neje

    30. Buda, hun vezér Anonymusnál, “bot, buzogány” Törk.

    V. Igéret Hava (május)

    1. Munka ünnepe

    2. Csaba, Atilla fia, “Ajándék” Törk. “pásztor, kóbórló”

    3. Elvő, fodorhajú

    4. Dalia

    5. Magó, magocska

    6. Szilas, szilfácska

    7. Réka “Arikán” Törk.

    8. Somogy, “Somfás hely”

    9. Zaránd, “Aranyocska”

    10 Gyöngyvér, “Gyöngytestvér”

    11. Balmaz, kun szó: “nemlévő”

    12. Hulihó

    13. Mátka

    14. Bars, “párdus”

    15. Büszke, “Bűzöske, Büdös”

    16. Csongor, Sólyom, vadász, Türk, Kazinczy Ferenc és Vörösmarty is felújította

    17. Itlár, kun főnök

    18 Tünde, tündér szavunkból eredő Vörösmarty M. 1831. drámai költeményéből elterjedt név

    19. Oguz, nyíl, a Fehér Kunok neve

    20.Kadarta, Kaba lánya

    21. Rof, Ero, hun király, Atilla nagybátyja, 1337. a Rophaym név rövidülése

    22. Bogyó

    23. Szabolcs, a Csák-nemzetség őse, Árpád unokaöccse

    24. Vidorka, a Hilárius “vidám” név magyarosított női változata

    25. Törtel, négy nép ura, kun vezér

    26. Doboka, Csanád vezér atyja

    27. Ede, Ete, Önd vezér fia, éles vagy hetedik gyermek, Vörösmarty újította fel a “Zalán futása” c. művében

    28. Természet örömünnepe

    29. Kalandó

    30. Dsila

    31. Kültegin, türk kagán

    VI. Napisten hava (június)

    1. Napsugárka

    2. Lápos, Bojtorján

    3. Csillavér, Dul Alán király leánya

    4. Ócsád, Örs úr atyja

    5. Rózsa

    6. Emőke, az Emese név változata, Csát hun vezér leánya, nőstény disznócska

    7. Retel, hun vezér

    8. Tomaj, besenyő vezér, hallgatag, mogorva

    9. Géda

    10. Üllő, Árpád fia, kormányzó, uralkodó – türk.

    11. Barna, Barnabás becézése

    12. Enid, női név, élet, lélek – walesi szó

    13. Fruzsina, Eufrozina magyaros olvasata, tündér név

    14. Vazul, a görög Bazil magyar változata, király

    15. Vid, a Gujdó délszláv név változata

    16. Zerind, Koppány apja

    17. Töhötöm, fejedelem, hercegecske

    18. Viola, a latin ibolya szóból

    19. Gerle, a galambnál kisebb termetű, barnásszürke madár

    20. Zajzon, 1367, döfje le -úz

    22. Döme, a Dömötör és a Dömjén rövidülése

    23. Hajna, a hajnal szó rövidülése, Vörösmarty: Zalán futása

    24. Csörsz, szláv eredetű: ördög

    25. Koppánd, méltóságnév, vagy kicsinyítő képzővel: győzedelmes

    26. Kalli, Bulcsú apja, nyugtalan

    27. Ünőke, szarvas nőstény

    28. Gorda, Irmeu – Csaba ivadéka, pontusi fejedelem

    29. Bihar, Szent István-kori megyés ispán

    30. Ogmánd-Agmánd, apafarkas

    VII. Áldás Hava (július)

    1. Boglár, fémveretes, ékköves, gyöngyös

    2. Sarlós Boldogasszony

    3. Pirító

    4. Özsöb, Szalók vezér atyja

    5. Ajtony, Arany – Törk., Szent István-kori törzsfőnök

    6. Ung, megyés ispán Szent István idején

    7. Tarján, Tárkány – türk méltóságnév

    8. Baba, jelentése: vénasszony, szülésznő

    9. Vata, elmerülő, lebukó – türk, 1046-ban az ősi vallás és szokások helyreállítása miatt kitört felkelés vezére

    10. Zsombor, Bölény, az erdélyi Gyula vajda apjának neve

    11. Csengele, kun eredetű szó: erdős, tüskés, bozótos

    12. Zila, Árpád hadvezére

    13. Jenő, ómagyar törzsnév, bizalmas, tanácsadó

    14. Örs, nemzetségnév, “kis hős” Türk.

    15. Ildikó, a germán krimhilda névből, jelentése: harc, Atilla felesége

    16. Aszlár, kun eredetű szó: jászok faluja

    17. Elek, a Velek névből, Árpád követe Ménróthoz

    18. Lilla, a Lívia és a Lídia nevek becéző alakja

    19. Kamorka, tündér neve, aki gyermekágyas asszony ágyánál vigyáz

    20. Bátor, Bahatur-türk méltóságnév

    21. Csobán, “pásztor” – perzsa

    22. Obi, “néni, idősebb testvér” – osztják

    23. Izár, Zizor, az Izidor nyelvújítási alakváltozata

    24. Mandula, kun leány, IV.László király szeretője

    25. Olgya

    26. Kádán, “cölöp, karó” Türk.

    27. Tardos, “megállt, megmaradt” Türk.

    28. Délceg

    29. Rába, sötét vöröses, barnás – illír

    30. Csala, csalogató, csábító

    31. Árboc, kun előkelő, IV. László korában

    VIII. Újkenyér Hava (augusztus)

    1. Szerény, latin Szerénus névből, derűs

    2. Lehel, a Lél későbbi változata

    3. Bács, türk méltóságnév

    4. Délibáb, tündérnév

    5. Kende, türk méltóságnév

    6. Oldamur, kun fejedelem neve

    7. Csiperke, Cseperke

    8. Sudár, karcsú

    9. Emőd, szopóska

    10. Becse, besenyő – türk.

    11. Szalók, balkezes – türk.

    12. Delinke

    13. Ipoly, meglocsoló – indueurópai

    14. Özséb, istenfélő – görög, Nagyboldogasszony, az anyaság ünnepe

    15. Estilla, Vörösmarty alkotása a Levente c. költeményből

    16. Tomor, vas – türk.

    17. Ilona, a Heléna magyar alakja

    18. Huba, a hét magyar vezér egyike

    19. Vajk, a magyar zsiradék, vagy a türk gazdag

    20. Zelemér, ivadék

    21. Ella, német női nevekből önnálósult becéző

    22. Tuli

    23. Vázsoly

    24. Koppány, nagy győzedelmes, erős, illetve méltóságnév – türk.

    25. Füvellő, gyógyító tündér neve

    26. Maglód, termékeny

    27. Kajtár, keresgélő

    28. Edő, jó, szent – türk.

    29. Szalárd, X. századi magyar vezér

    30. Atád, atyácska – türk.

    IX. Földanya Hava (Szeptember)

    1. Egyed, az Ete névből származik, jelentése: éles – türk.

    2. Filéne, szép nő

    3. Turzó, torozó

    4. Zicsi, építőmester – szláv

    5. Hajnácska, Hajnalka

    6. Zandirhám, mondai székely vezér

    7. Ugocsa, az onogor népnévből szláv közvetítéssel

    8. Kisboldogasszony, a gyermek ünnepe

    9. Kajár, kiáltó

    10. Tápé, türk szó: szolgálat, tisztelet

    11. Irmén

    12. Agárd, fűzfacserjékkel benőtt zátony

    13. Csele, a Csala név változata, csalogató

    14. Hali, női név

    15. Báta, pocsolya, tócsa

    16. Pille

    17. Dizavul

    18. Tardos, türk szó: megáll, megmarad

    19. Ovola

    20. Kál, marad, öregember – türk.

    21. Földanya ünnepe

    22. Senyő, a Simon beceneve

    23. Pöszke

    24. Zobor, gyűlekezés – szláv

    25. Szübál

    26. Balassa, Balazsé

    27. Sugárka

    28. Csoma, rossz szellem

    29. Uzonka, hosszúkás – türk.

    30. Zsadán, méltóságnév – avar

    X. Magvető Hava (Október)

    1. Tanhu

    2. Imola, hínár, mocsár

    3. Sebős, sebes

    4. Öcsény, fiatalabb fivér

    5. Himes, sövényház

    6. Nemzeti Gyászünnep

    7. Kulpa, világos folyó, vagy görbe folyó – indueurópai

    8. Etelka, Dugonics András alkotása, az Etele férfinév névváltozata

    9. Gyalán, kígyó – türk.

    10. Szellő, szőlő

    11. Hohat, régi

    12. Illangó, gyors lábú tündér

    13. Batu, mongol kán

    14. Dorozsma, barátság, vőfély

    15. Táltos, önkívületbe ejt, révül

    16. Kedves

    17. Balajtár

    18. Szívölő, magyar mondai fejedelemlány, magyar fejedelem felesége

    19. Villám

    20. Iringó, az iringó növénynévből

    21. Bise, kánya, varjú

    22. Előd, elsőszülött vagy ős, a Csák-nemzetségőse, a lebédiai magyarok első vezére

    23. Gyöngy

    24. Káldor, Vörösmarty újítása “A két szomszédvár” c. költeményéből

    25. Barakon

    26. Hülek, türk fejedelem

    27. Ibla, mondabeli főtáltoslány

    28. Ozul, hun vezér

    29. Zenő

    30. Vitéz

    31. Szemőke

    XI. Enyészet Hava (november)

    1. Ősök Napja

    2. Turul, vadászsólyom – türk.

    3. Győző

    4. Karcsú

    5. Sólyom

    6. Méhike

    7. Türje, Cirill földje – szláv

    8. Surbán

    9. Olna

    10. Picur

    11. Kaplony, tigris – türk.

    12. Csát, csat vagy kút – türk.

    13. Szömér, szemes

    14. Berke, mongol fejedelem

    15. Nyilas

    16. Tuga

    17. Érd, vízfolyásocska

    18. Kartal, sas – türk.

    19. Timur, vas – türk.

    20. Jolán, jó leány

    21. Úz, Uzor, oguz vagy zab – türk.

    22. Nyék, kerítés, sövény – magyar törzsnév

    23. Makár, boldog – görög

    24. Virág

    25. Csete, a csata változata

    26. Kötöny, az élőlény hátsó része – türk.

    27. Csagatáj, ujgur uralkodó neve

    28. Bájos

    29. Maksa, a Mordvinok egyik törzse

    30. Szüvellő, a szívismerő tündér neve

    XII. Álom Hava (December)

    1. Csák, ütő – türk.

    2. Aranka, aranyocska

    3. Kemecse, csónakocska, kis hajó – türk.

    4. Zala, patak, folyóvíz – indueurópai

    5. Sejbán, mongol fejedelem

    6. Torzon

    7. Csáb, Csabánka

    8. Nyalka

    9. Bojta, gazdagocska

    10. Rugacs, rugó

    11. Gilvád

    12. Virító

    13. Kurszán, keselyű – türk.

    14. Szilárdka

    15. Bábolna, vénasszony – szláv

    16. Szepes, szép

    17. Tugurkán, türk fejedelem

    18. Csekő, csenevész

    19. Bodony, nép – türk.

    20. Csellőke

    21. Kocsobur, átkarolni – türk.

    22. Écska, öcsike

    23. Kinga, a germán Kunigunda magyar becézője

    24. Újjászülető Napisten Ünnepe

    25. Karácsony

    26. Edua

    27. Bölöjte

    28. Szubotáj, mongol fejedelem

    29. Üdvöske

    30. Zoárd, szavárd nép

    31. Szittya
    .

  • Pingback:Honfoglalás virtuálisan és a valóságban(x) – Modern Iskola

Hozzászólások lezárva